A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartásában működő köznevelési intézmények munkatársai augusztus végén a szigetszentmiklósi baptista imaházban rendezték meg idei tanévnyitó konferenciájukat. Az előadások sorából Kmethy Gergely ügyvezető főigazgatót idézzük. 

Kmethy Gergely, a Baptista Szeretetszolgálat ügyvezető főigazgatója két idézettel kezdte beszédét: 

"Az értelmes szíve szomjas a tudásra, és a bölcs füle ismeretre éhes.’" (Példabeszédek 18:15)

"A jó iskola nemcsak tudást ad, hanem kíváncsiságot ébreszt" (Lannert Judit)

– A bölcs, értelmes ember kíváncsi, belső igénye van a tudásra. De miért? – tette fel a kérdést a főigazgató a pedagógusok előtt. – Alapvetően mérnök vagyok, és mindig azzal törődtem, hogy a dolgok működését vizsgáltam. Miként működik az ember tudás iránti vágya? Erre a kérdésre létezik egy keresztény válasz. Mégpedig az, amit Isten maga mond az emberről, a munkáról, az ember szerepéről a világban. Az a meggyőződésünk a Biblia tanítása alapján, hogy Isten az embert munkára teremtette. Az a küldetésünk, hogy Isten országát építsük, formáljuk a világot, kultúrát teremtsünk.

A világ két részből áll, hívta fel rá a figyelmet beszédében Kmethy Gergely. Abból, amit Isten teremtett – ezt hívjuk természetnek. És abból, amit az ember – ezt nevezzük kultúrának.

– Isten megteremtette a világot, aztán az emberre bízta, azt a parancsot adta, hogy műveljük meg, viseljük gondját. Istennek az volt a szándéka, hogy a teremtett világot az emberre bízza és meghívja munkájával az alkotás folyamatába. Mert alapvetően a munka az alkotásról szól, hiszen az ember az alkotásban teljesedik ki. A legtöbb, amit egy iskola adhat, hogy megérteti a tanulókkal, a gyerekekkel, miként működik az ember, hol a helye a világban, mi a küldetése. Mi az elhívásod, miért kell dolgoznod, mi a célod? Ha valaki úgy lép ki az iskola kapuján a világba, hogy tudja, hol a helye és megérti küldetésének a lényegét és célját, akkor felgyúl a szívében a kíváncsiság!

Talán minden tudásnál fontosabb, hogy értsük azt a világot, amely körülvesz minket, szögezte le az ügyvezető főigazgató. Ehhez pedig a Biblia a „használati utasítás”, tette hozzá.

– Alapvetően az, miként nézünk a világra, meghatározza, hogyan élünk benne. Vannak alapkérdések, amelyekre a tudomány már nem adja meg a választ. Honnan származik a világ? Kicsoda az ember? Mi a bajok oka? Mi a megoldás? Mi a jövő? Ezekre sokféle válasz létezik, de van egy keresztényi válasz is. Márpedig a mi iskoláinknak ezt a keresztény választ meg kell ismertetniük a tanulókkal – mert ez az iránytű, amely segít eligazodni a világban. Mi azt valljuk, hogy a világot és annak törvényeit Isten teremtette. Azt is valljuk keresztényként, hogy az ember Isten alkotása, az Ő képére lett teremtve, hasonlatos hozzá. Nem véletlenül vagyunk a Földön, hanem céllal és küldetéssel. De azt is valljuk, hogy az ember bűnbe esett és nem tökéletes képmása Istennek. Azt is valljuk, hogy a világ bajainak az oka az Istentől való elszakadás, amelyben egyszerre vagyunk tettesek és áldozatok. De van megoldás, nem emberi megoldás: a megváltás. Amely nem csak egyéni, de az egész teremtett világra is vonatkozik.

A beszéd további részében Kmethy Gergely arról szólt, hogy a történelem halad egy végpont felé, egy történetnek vagyunk a részei, amelynek a végén ott az újjáteremtés, a teljes helyreállítás, amikor eldől, hogy az örök boldogság, vagy az örök szenvedés vár-e ránk. A keresztények ilyen kontextusban állnak az élethez, így látják magukat, a helyüket.

– Mi azt mondjuk, mindennek van értelme, mert egy reményteli jövő felé haladunk. Minden Isten akarata szerint történik a világban, Isten történetének vagyunk a részesei, alakítói, főszereplői. Mert küldetést bízott ránk országának építésében. Amit teszünk, annak értelme és jelentősége van, nem válik porrá. Nem csupán azért dolgozunk, hogy valahogy kihúzzuk ezt a 70-80 évet itt a Földön, hiszen a munkánkkal kultúrát teremtünk, alkotunk. Isten szeretetét és gondoskodását adjuk át, részt veszünk Isten munkájában, a világ formálásában. Ha kultúrát teremtünk, Isten alkotásában veszünk részt, feltámad bennünk a vágy, hogy tökéleteset alkossunk, olyat, amely az örökkévalóságnak szól.

Szédítő belegondolni, hogy a pedagógusok munkájának mekkora a jelentősége, miként építik ők Isten országát, szólította meg a jelenlévőket Kmethy Gergely. Majd megismételte a beszéd elején elmondott idézetet: „A jó iskola nem csak tudást ad, hanem kíváncsiságot ébreszt”.

– A jó iskola valóban olyan, hogy amikor a tanuló kilép a kapun, több a kérdése, mint amikor belépett oda. És ez nem rendszerhiba – ilyen a jó iskola. Egy olyan közeg, amelyben megértem, hogyan működik a világ, ki vagyok én, mi a küldetésem, a hivatásom? Ha úgy lépnek ki a diákok az ajtón, hogy ezt tudják, akkor nem lesz a szívükben félelem ebben a bizonytalan világban. Értik, ki van előttük, felettük, mellettük, tudják, kik ők. Tudják, hogy értékesek, akiket Isten a saját képmására teremtett és az ő országát építik. Ha valaki így lép ki a világba, akkor azt jobbá akarja tenni! Ez a legtöbb, ami adható, és nem szabad kevesebbel beérni! Ez a mi feladatunk, és Isten számít a munkánkra!

Fotó: Levision