Haiti helyzetkép az MR1 180 percben

Ma reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Gál Dávid, a Szeretetszolgálat Port-au-Princeben lévő munkatársa beszélt az aktuális helyzetről.

"Fél év telt el a pusztító földrengés óta, és úgy tűnik, Haitin a helyiek - az ENSZ segítsége ellenére is - nehezen haladnak az újjáépítéssel. Ráadásul most az újjáépítés helyett a következő hurrikánra készülnek.

Hat hónap alatt nem sok minden változott - mondja a CNN hírtelevízió riportere, aki egy bombatámadás utáni helyzethez hasonlította azt, amit Haiti fővárosában látott. Fél év telt el a földrengés óta, amely nagyjából 300 ezer ember életét követelte, és amely szinte a földdel tette egyenlővé Haiti fővárosát.

Az ENSZ egyik helyszínen tartózkodó szóvivője úgy becsülte, legalább húsz év kell a helyreállításhoz. Eddig 250 ezer köbméter törmeléket szállítottak el, de még nagyjából 20 millió köbméter van a városban.

A haiti kormánynak jelenleg nem is a romok eltakarítása a legnagyobb problémája - nyilatkozza Haiti miniszterelnöke. „A kormány most azon dolgozik, hogy megvédje a lakosságot a következő hurrikántól.”

A januári földrengés után másfélmillió ember vált hontalanná, több százezren élnek sátrakban hónapok óta. Az ENSZ eddig 11 ezer WC-t telepített a városba.

Romok, drága élelmiszerek, árvák, nyomor - sorolta rádiónknak a mindennapi problémákat a Baptista Szeretetszolgálat Haitin tartózkodó munkatársa. Gál Dávid két hete tartózkodik Haitin. A 180 percnek megerősítette, a látottak alapján egyáltalán nem túlzás bombatámadásról beszélni.

„A romeltakarítás, illetve az újjáépítés nagyon lassan megy, újjáépítést még jóformán nem is láttunk, a romeltakarítás legelején tartanak még mindig. Sok embernek változatlanul kilátástalan a helyzete.” Szerinte a romeltakarításhoz szükséges eszközöknek öt-tíz százaléka lehet csak a helyszíneken. Van rengeteg munkás, de legtöbbször csak lapáttal meg talicskával dolgoznak.

Haitin 30-40 fok között lehet nappal a hőmérséklet, és éjszaka is elég meleg van. Nehezítik a helyzetet a gyakori monszunesők, lemossák a szemetet, a törmeléket a hegyekről, dombokról, és sok munkát lehet elölről kezdeni.

Gál Dávid elmondta, hogy drága az élelmiszer, még a budapesti árakhoz képest is, elképzelni is nehéz, hogy tudják havi 20-30 ezer forintnak megfelelő összegekből élő családok megszervezni az életüket.
Nemrég egy emberi jogi aktivista könyvet írt arról, hogy Haitin rabszolgaként dolgoztatnak több százezer gyermeket. Gál Dávid azt mondta, a gyermekrabszolgasággal nem találkozott, de láthatóan nagy probléma, hogy egy generáció árván maradt a földrengés után. „Amennyire én tudom, nagyon nehéz az országból kivinni gyermeket, jogilag szinte lehetetlen. Így az amúgy is túlterhelt családok fogadják be ezeket a gyerekeket.”

Fél évvel ezelőtt sok magyar szülő is jelezte, hogy örökbe fogadnának haiti árvákat.

A Baptista Szeretetszolgálat megkezdte a haiti árvaház építését, amelyhez továbbra is várják az adományokat. Hogy mikor tudják megnyitni, azt Gál Dávid szerint a jelenlegi körülmények között megjósolni sem lehet."